Voltjelen
Voltjelen
Rovatírás
Szólongatjuk a múlt ránk maradt darabjait. Faggatjuk emlékeinket. Kövekről, tárgyakról, írásokról beszélünk. Értelmezéseink óhatatlanul csupán olvasatok, melyeket nem „ők” magyaráznak nekünk, hanem mi mondunk ki helyettük. Minden egykori valóság „jelen” volt egykor, mégis minden tegnap és minden „azelőtt” csupán (mű)alkotás. Írások arról, hogyan határozza meg mindenkori jelenünket az emlékeinkben, alkotásainkban újra és újraalkotott múlt.
Próza
Kádár Sára Hajnalka: Róza mama
Voltjelen
Ilniczki Beáta: Schönborn család német telepesfalvai Bereg vármegyében a 18–19. században
Próza
Virágh László: Sándor bácsi
Kritika
Bazsonyi Arany életrajz-töredékei a szülőföldbe kapaszkodva
Voltjelen
Radmila Markovity: A kőkecske titka
Esszé
Manfried Rauchensteiner: Idegenként a hazában
Voltjelen
Oláh Anna: Bolyai Testamentum
Próza
Kádár Sára Hajnalka: Egy erdélyi faluban, az 1960-as években
Voltjelen
Sulyok Csaba: Az utolsó tanyai kisbolt
Próza