Voltjelen
Voltjelen
Rovatírás
Szólongatjuk a múlt ránk maradt darabjait. Faggatjuk emlékeinket. Kövekről, tárgyakról, írásokról beszélünk. Értelmezéseink óhatatlanul csupán olvasatok, melyeket nem „ők” magyaráznak nekünk, hanem mi mondunk ki helyettük. Minden egykori valóság „jelen” volt egykor, mégis minden tegnap és minden „azelőtt” csupán (mű)alkotás. Írások arról, hogyan határozza meg mindenkori jelenünket az emlékeinkben, alkotásainkban újra és újraalkotott múlt.
Voltjelen
Diószeghy László: Hungarikum mint identitás- és nemzettudat
Voltjelen
Diószeghy László: 325 éve történt az utolsó tatárbetörés Székelyföldre
Tizennegyedmagunkban
Issekutz Sarolta: Magyarörmény értékmentés
Próza
Virginia Sol: Én csak élni akartam…
Voltjelen
Diószeghy László: Eltitkolt erdélyi légi katasztrófa egy magyar túlélővel
Környezet
Töttős Gábor: Árvaházi pillanatok
Hetedhét
Alfonsina Storni: Találkozás
Voltjelen
Clara Dar: Százhuszonegy év üzenete
Voltjelen
Kádár Sára Hajnalka: Gyermekkorom játékai
Hetedhét