Voltjelen
Voltjelen
Rovatírás
Szólongatjuk a múlt ránk maradt darabjait. Faggatjuk emlékeinket. Kövekről, tárgyakról, írásokról beszélünk. Értelmezéseink óhatatlanul csupán olvasatok, melyeket nem „ők” magyaráznak nekünk, hanem mi mondunk ki helyettük. Minden egykori valóság „jelen” volt egykor, mégis minden tegnap és minden „azelőtt” csupán (mű)alkotás. Írások arról, hogyan határozza meg mindenkori jelenünket az emlékeinkben, alkotásainkban újra és újraalkotott múlt.
Kritika
A. Gergely András: Klasszikusok kíméljenek?
Voltjelen
A. Gergely András: Csöndek, metaforák, együttlélegzések
Próza
Zentai Tóth Béla: Lehűlt a levegő
Voltjelen
Németh Pákolicz Tamás: Veled gondolok – Bella Cecília
Környezet
Mehmet Aça: A sas a török mitológiában
Próza
Zentai Tóth Béla: Kivert a veríték
Kritika
A. Gergely András: Gazdaságos galaxisok, köztes tudás, visszatekintés
Próza
Szilasi Katalin: A nagy ház
Próza
Bucsy Balázs: Apróvad
Voltjelen