29. augusztus 2017 | Napút Online
A balladák kincseinek festőmestere, a misztikus mesehagyományok álmai, a száműzetés és honkeresés stációi feszülnek lelkünkre pannóiról; egy nép értékörökségét átadva egy nemzet hagyománykészletét gazdagítja, teszi sokszínűbbé, érzékelteti…
28. augusztus 2017 | Napút Online
Bartis Attilának (pontosabban Johann Wolfgang Adler ezredesnek a Vége című regényből) „Vállamon egy madár ül és rekedt hangján azt ismétli: nem érdemes. Azt mondja: nincs jövő.…
27. augusztus 2017 | Napút Online
Két méterre voltak tőle. Csak azt látta, hogy hullanak. Szemüvegen keresztül nézte, a dioptriás üvegen át, mely az élettörténetét tartalmazta. Úgy hullottak, diadalmasan. Szomjaztak a küzdelemben és…
26. augusztus 2017 | Napút Online
A suszter lánya ÖRÖK Anyám, Apám: kökényszemű őseim. Vihar látta táj, csillagszemű madár. Mi a lét, a fazék, a sparhelt, az örök álom? – Anyám: a…
25. augusztus 2017 | Napút Online
Levél Suhai Pálnak az Aranylázálom c. Bokor Levente-kötet kapcsán kialakult eszmecseréhez Kedves Pali! Bokor Levente kötetének „rendhagyó” voltát, a műformálás avantgárd jellegét az Ön leveléhez hasonlóan…
24. augusztus 2017 | Napút Online
Tamási Áron Féltem: a kopjafát elsöpri helyéről a pusztító fergeteg. Most nyugodt vagyok, hisz meggyőződtem: talajából csak gyökértelen fát téphetnek ki a szelek. Bertolt Brecht Nincsen…
23. augusztus 2017 | Napút Online
Mozart Don Giovanni-ját hallgatva mindig eltűnődtem azon, mire hasonlíthat ez a nőstényillat, ez a női szag, amelyet Don Juan, némiképp fölvillanyozva, már jó néhány másodperccel Donna Elvira…
22. augusztus 2017 | Napút Online
(Toót-Holló Tamás könyveit olvasva) Sötétek, súlyosak, mint regö-rejtett törvény, halálok halálával élni, eget, földet, földalattit bejárni egy világgá táguló szobában, s visszaesni ugyanoda, hogy újra s…
21. augusztus 2017 | Napút Online
(részlet, 1.) Van annak már, furcsa leírni, harminchét éve is, hogy Apám meghalt. Ami azt illeti, fájdalmasan korán távozott, legalább a hatvanat megérhette volna. A szűk hat…
20. augusztus 2017 | Napút Online
Magzati pózban, magamban felejtettem magamat, elfolyt tócsában látom, mint egy gyermeklátnok, hogyan hasadozik szét égő agyam előtt a velő-, benne a szürkéskék redők, majd felnőttként előttem romlik…
