5. december 2017 | Napút Online
búcsú a Napút szerkesztőségének nevében Csontos János matematikusnak tanult, ha később bölcsész is lett belőle. Művész volt, ha később televíziós újságíróként ismerték is meg az igazán…
5. december 2017 | Napút Online
A legszemenszedetteb hazugságnak, a legképtelenebb fantazmagóriának sincs grammatikai akadálya. Bármilyen megveszekedett képzelgést közölhetünk ép, egészséges, hibátlan mondatokban. A szárnyaló lelkű misztikus és a mítoszok megszállottja irtózik a…
4. december 2017 | Napút Online
Kilenc anagramma rejtőzik az alábbi versben, a kortárs magyar irodalom nyolc alkotójáról. Vajon kik ők? Az ég derült, Toll-ász, lóra! Szólal a kürt: szólít szóra! Vilmám…
3. december 2017 | Napút Online
Október végére fordult az idő, amikor megérkeztem. Valamikor ezen a környéken laktam. Nagyokat sétáltam a Ménesin, a Somló úton, a macskaköves lépcsőkön. A házak falán láthattam a…
2. december 2017 | Napút Online
Amikor összefut, ahogy az Éden vizei, égtájai egy süllyedő emelkedésnek, az égi lejtő, a lecsurgó hűvösség, a lélegzet hajladozó virágai a gyökereken túli fényben, a legtisztább szemek…
1. december 2017 | Napút Online
Várhatóan december 7-én, csütörtökön árusítóhelyeken lesz a Napút idei kilencedik, “Családi reformáció” című száma. Alább böngészhető a tartalomjegyzék!
1. december 2017 | Napút Online
Melyik az a budapesti ház, utca, szobor, park, kapu, fa – bármi egy –, amelyet emléke leginkább őriz, amelyhez szeretett emlék köti, amelyik valamiért kivált kedves ……
30. november 2017 | Napút Online
Mikor a télben kipányvázott barom, kinek csűdjét, farát farkasok marják, és kifordult szemfehérjével világítja be a rettenet éjszakáját. Mikor a térdre zuhant ég sötét vásznai repednek és…
29. november 2017 | Napút Online
Részlet a szerző halálával félbehagyott kutatásainak szövegemlékeiből. (További oldalak a Napút 2017/8. számában olvashatóak.) A szerkesztőség köszöni a kutató családjának, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a számítógépben maradt –…
28. november 2017 | Napút Online
Minden halott az enyém. És minden veszteség. Belőlem szakít, ki elmegy, a mondhatatlan helyre; az elhagyott hely én vagyok: átjátszható kerítés – életem fő műve, és mégis…
