Fábián István: Hórák idézése

14. január 2019 | Napút Online

  Fönt a madár, ki röptével az eget egy végső vonallal áthúzza. Sötét tintában süllyedő határ: szűnettetik a föld – már karcolt üresség –, mintha volna-lenne csak homok,…

Fecske András: A fellépés

13. január 2019 | Napút Online

  Egymás mellett ültünk Jóskával a kispadon. Mögöttünk két tuja folytatta harcát a gravitációval: izmosak, egészségesek voltak, az sem nagyon zavarta őket hogy egy vadrózsa indája befurakodott közéjük.…

Győri László: Három vers

12. január 2019 | Napút Online

  A tengerrel szemközt          Elindul, megindul, inogva botorkál, mint aki térdében protézist recsegtet, olyan fájdalmasan éri el a kőszál legtetejét, de már viszi a tekintet messzire, messzire.…

Murron Skeats: Sevillában virágzik a bitófa

11. január 2019 | Napút Online

  – regény – Részlet I. A zsinatos sevillai rakpart az Úrnak tizenhetedik évszázadját büffentette a nyárnak forró s degletes kipárolgásival. A Guadalquivir temérdek hajótestet vajúdott, melyek azok…

Rumi Enikő: Ma (Két vers)

10. január 2019 | Napút Online

  Őszi szonett Hajnal. Vakító novemberi köd. A csend kiszivárog az ablakomon. Elindulok – nincs már, mi ideköt. Otthagyom a várost, s ifjúkorom. Mindig. Hisz egyre ígérsz és…

Alfonsina Storni: Találkozás

10. január 2019 | Napút Online

  A minap botlottam bele, éppen a Florida utca sarkán. Sápadtabb, mint valaha, olyan szórakozottnak tűnt, mint soha. Ez a bandita két évemet rabolta el. Ránéztem, ártatlan kérdés…

Balázs Szabolcs: Szerencse dolga

10. január 2019 | Napút Online

  – Apa! – kiáltott fel a fiú. Arca száradt sártól feketéllett. Apa néma óriásként hasogatta a tüzifát. – Apa! Apa keze járt tovább, tévedhetetlenül, mint az idő.…

Ajlik Csenge: A zebra

10. január 2019 | Napút Online

  Minden reggel kilenc órakor a főutcán szoktam ülni egy sötétzöld padon, pont a járda mellett. Általában mielőtt leülök, bemegyek a sarki újságoshoz egy napilapért. Ezután már nyugodtan…

Dávid Adél: Lenn több az ismerős

10. január 2019 | Napút Online

  Tornyom rabságában társam csend, nyugalom, ragadozó szemhéjak. Hiába minden, mi szemnek s szájnak ingere, felhők borulnak eltorzítva a betűket, már csak a fantázia él. Kutatom, de most…

Rejtő Gábor: Teljes ég (Két vers)

10. január 2019 | Napút Online

  Gyufa száll Mondd anyu, mondd apu mért szalutál a vonat tetején az a sok gyufaszál nézd anyu, nézd apu hogy kiabál a vonat elején már vérzik a…

Fel