Vers

június 14.

Vörös Viktória: CSÍJJA-CSICSÍJJA

*

Szendergő-derengő
párnába süppedő
álomhozó szoba
négy sarka lehajlik
pálmáfa lombjából
gyümölcse héjába
édes révedésben
alszik már a test is
alszik a homlok is
csak két szem világít
messze vivő fénnyel
Térj be vándor lélek
oldjad le szárnyaid
ülj az itatóra
valahai tóba
szomjad helyett álmot
hozzon édes mákonyt
virágom világot

 

 

Illusztráció: A. Geddes lótusza – „csillagzó” pálmavirággal
Megosztás:
f t
Fel