Vers

július 14.

Dobay Katalin két verse

 

Papírhajók 
várad csonttorony
alattad végtelen
folyam az idő
reményeidből fényes
papírhajókat hajtogatsz
úszol az árral
kényelmes
farvizeken utazol
vágyott kikötőkbe térsz
sűrűsödik a csend
ködkürtök hangját
fürkészed
valahol a távolban
fehérlenek
a papírhajók

 

 

Tulipán
arctalan
kódokon
fehérjék
zakatolnak
sejtek
láthatatlan
gyöngyök
peregnek
levelek
rejtekén
szárba
szökken
piros
virágot
rajzol
a tavasz
tátogót
mint
a gyermek

 

 

 

Dobay Katalin a 2020-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője

 

 

 

Illusztráció: Hajókázás (fh. festmény: Monet)
Megosztás:
f t
Fel