Vers

október 10.

Boros Margit: A vándor

 

Csillagos ég alatt
Lelkem, testem
Felhők takarják
Batyu, vándorbot
Csontos kezembe
Koszos körmeimmel
Aprót kunyerálok
Mámorba mártózom
Köd, s az éj leszáll
Fagyok függönyét
Régmúlt padján
Magamra húzom
Újra álmodott
Emlékek váltják
A felkelő napot
Elgémberedett testtel
Kinyitom vörös
Karikás szemem
Túlélt éjszaka
Taszít tovább
Szabadságom halovány
Krátere felé

 

Boros Margit a 2018-as Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője.
Illusztráció: Koldus (pixabay.com)

 

Megosztás:
f t
Fel